Egy családi ház megtervezése és megépítése az egyik legösszetettebb beruházás egy építtető életében. Tervezők, szakági mérnökök, kivitelezők, beszállítók dolgoznak együtt hónapokon keresztül – jelentős pénzügyi és műszaki felelősség mellett.
Sokan mégis úgy gondolják: „megbeszéltük szóban", és ez elegendő. Valóban, a jogszabály nem minden esetben írja elő kötelezően az írásbeli szerződést. A gyakorlat azonban egyértelműen azt mutatja: az építőipari viták túlnyomó részét a nem megfelelően rögzített megállapodások okozzák.
Az írásba foglalt szerződés nem a bizalmatlanságról szól, hanem a korrekt, átlátható és biztonságos együttműködést alapozza meg. Ebben a cikkben bemutatjuk, mit kell tartalmaznia a tervezési és kivitelezési szerződésnek, és hogyan kapcsolódik mindkettő a vállalkozási szerződés jogi keretéhez.
Miért kulcsfontosságú az írásbeli vállalkozási szerződés?
Egy tervezési vagy kivitelezési folyamat során:
- módosulhat a műszaki tartalom,
- változhatnak az árak,
- pótmunkák merülhetnek fel,
- csúszhatnak a határidők,
- vitássá válhat a teljesítés minősége.
Ha ezek nincsenek pontosan rögzítve, a felek eltérően emlékezhetnek arra, miben is állapodtak meg. Ez pedig komoly vitákat okozhat.
Egy jól előkészített szerződés: egyértelművé teszi a feladatot, rögzíti a díjazást és a fizetés módját, meghatározza a határidőket, tisztázza a felelősségi köröket, és megelőzi a későbbi vitákat.
A vállalkozási szerződés (Ptk. 6:238. §) egy tágabb jogi kategória, amelyen belül az építkezések során két kiemelt szerződéstípust különböztetünk meg: a tervezési szerződést és a kivitelezési szerződést. Amikor egy építtető tervezővel vagy kivitelezővel köt megállapodást, jogilag minden esetben a vállalkozási szerződés szabályrendszerén belül maradunk, ugyanakkor a konkrét feladat és az elvárt eredmény alapján ez a két szerződéstípus jól elkülönül egymástól. Mindkettő esetében alapvető, hogy nem pusztán egy tevékenység elvégzése a cél, hanem egy meghatározott eredmény létrejötte, ugyanakkor a tartalmuk, a teljesítés módja és a felelősségi rendszerük lényegesen eltér egymástól.
Mit kell tartalmaznia a tervezési szerződésnek?
A tervezési szerződést a tervezővel kötjük azért, hogy a tervezési munka elkészüljön, és a tervezési díj a megállapodott összegben és módon megfizetésre kerüljön.
A szerződésben pontosan rögzíteni kell:
- milyen tervfázisokra vonatkozik a megbízás,
- készül-e koncepcióterv, engedélyezési terv vagy kiviteli terv (a kivitelezés részletes műszaki dokumentációja, anyaglistákkal és csomóponti rajzokkal),
- szükséges-e építési engedély* vagy egyszerű bejelentési dokumentáció,
- mi a tervezési díj és annak fizetési ütemezése,
- milyen határidőkkel vállalja a tervező a teljesítést,
- mi számít módosításnak, többletmunkának,
- meddig tart a tervező feladata.
A tervezési szerződés szólhat például:
- az építési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentáció elkészítéséig,
- a bejelentési dokumentáció elkészítéséig,
- a teljes kiviteli terv átadásáig.
Ha nincs pontosan meghatározva a teljesítés véghatára, később vita alakulhat ki arról, hogy a tervező feladata meddig tartott.
Kivitelezési szerződés: erre mindenképp figyelj oda
A kivitelezési szerződés a kivitelezési munka elvégzésére irányul, és arra, hogy annak megállapodott díja az adott összegben és időben megfizetésre kerüljön. Ezt sok esetben építési szerződésnek, pontosabban építési kivitelezési szerződésnek is nevezik.
Ez a szerződés már a konkrét építési tevékenységet szabályozza.
Rögzíteni kell:
- a pontos műszaki tartalmat,
- a vállalkozói díj összegét és ütemezését,
- a részszámlák rendszerét,
- a teljesítési igazolás módját (az építtető írásbeli igazolása, hogy a munkát a szerződés szerint elvégezték),
- a pótmunkák elszámolását,
- a garanciális feltételeket,
- a műszaki átadás rendjét.
A felsoroltak közül a teljesítési igazolás szabályozása az egyik leggyakoribb hiányosság — enélkül a kivitelező a részszámlát sem állíthatja ki jogszerűen.
És itt is kulcskérdés: meddig tart a kivitelező kötelezettsége?
A kivitelezési szerződés szólhat például:
- a készre jelentésig,
- a műszaki átadás lezárásáig,
- a végszámla vagy teljesítési számla kiállításáig,
- generálkivitelezés esetén akár a használatbavételi engedély megszerzéséhez kapcsolódó feladatok lezárásáig,
- sőt a birtokbaadás napjáig.
Ha nincs egyértelműen rögzítve a teljesítés vége, az elszámolás és a felelősségi körök kapcsán vita alakulhat ki. Ha az építkezés lezárása után a földhivatali ügyintézés során bejegyzési problémák merülnek fel, a kivitelezési szerződés fontos háttérdokumentum lesz.
Hogyan előzd meg jó szerződéssel a vitákat?
Az építőipari jogviták jelentős része abból ered, hogy:
- nem volt pontosan meghatározva a feladat terjedelme,
- nem volt rögzítve a teljesítés határa,
- nem volt szabályozva a módosítások kezelése,
- nem volt egyértelmű a díjfizetés rendszere,
- nem volt meghatározva a teljesítési igazolás vagy a műszaki átadás menete.
Egy jól előkészített, részletes szerződés ezekre előre választ ad, megelőzve konfliktusok kialakulását.
Miért a LANEA szerződéskészítő szolgáltatása a jó megoldás?
A LANEA célja, hogy az építtető és a tervező vagy kivitelező közötti együttműködés átlátható, strukturált és biztonságos legyen.
A LANEA szerződéskészítő szolgáltatása:
- Díjmentesen elérhető
- Pár gombnyomással kitölthető
- Tartalmazza a jól megírt szerződés követelményeit
- Szabadon szerkeszthető és formázható
- Egyedi feltételekkel kiegészíthető
A szerződéstervezeteket a LANEA jogi és műszaki csapata közösen dolgozta ki, így nemcsak jogi, hanem gyakorlati és műszaki szempontból is átgondolt struktúrát biztosítanak.
Ha a felek nem kívánnak egyedi szerződést készíteni, az alap szerződéstervezet kiváló lehetőséget nyújt a megállapodás írásba foglalására.
Egy több tíz- vagy százmillió forintos beruházás esetén az írásbeli szerződés felelős döntés - nem luxus.
Ha ingatlant vásárolsz, az adásvételi szerződés ugyanilyen fontos. Olvasd el az erről szóló cikkünket is.
GYIK – Gyakran ismételt kérdések
Ki a generálkivitelező?
A generálkivitelező az a vállalkozó, aki a teljes kivitelezési folyamat megvalósulásáért vállal felelősséget. Ő koordinálja az alvállalkozókat, felel a határidőkért, a műszaki megvalósításért és a szerződés szerinti teljesítésért.
Mi az a használatbavételi eljárás?
A használatbavételi eljárás az építkezést követően zajlik. A hatóság azt vizsgálja, hogy az építkezés a jóváhagyott terveknek megfelelően valósult-e meg. Amennyiben mindent rendben talál, kiadható a használatbavételi engedély, amely az épület jogszerű használatának egyik alapfeltétele.
Megbízási vagy vállalkozási szerződést kötünk? Mi a különbség?
Tervezési és kivitelezési szerződés esetén minden esetben vállalkozási szerződést kötünk. A vállalkozási szerződés eredménykötelem — konkrét eredmény létrejötte a cél (pl. kész terv, megépített ház). A megbízási szerződés ezzel szemben gondossági kötelem — a feladat gondos ellátása a kötelezettség. Építkezésnél az eredmény a lényeg, ezért a vállalkozási szerződés a megfelelő forma.
Mi az a teljesítési igazolás?
Az építtető írásbeli nyilatkozata, amely igazolja, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt munkát elvégezte. A részszámlák és a végszámla kiállításának feltétele.
Mi az a kiviteli terv?
Az engedélyezési tervnél részletesebb műszaki dokumentáció, amely a tényleges kivitelezés alapjául szolgál — tartalmazza az anyagminőségeket, rétegrendeket, csomóponti rajzokat és a szakági terveket.
Mikor kell építési engedély?
Az 1997. évi LXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Új családi ház építésekor szinte mindig szükséges — 300 m² alatti lakóépületnél egyszerű bejelentés is elegendő lehet.

